Hegylakó

Ezt írtam magamról, egyszer, valahol. Völgylakó képben van ;)

"Most írjam azt, hogy a fogkrémes tubust a közepénél kezdem nyomkodni, szeretem a Coke-ot, a jó kínai kaját, a csokit; a borotválkozás az én szertartásom; szeretem a friss reggeleket, nem szeretem mikor sötétben kell dolgozni menni. Szeretek kirándulni, nem szeretem a diszkót. Szeretem az ereszd-el-a-hajam házibulikat, de nem sűrűn. Nem szeretek tétlenül ülni, mindegy hogy otthon vagy máshol. Nem tudok unatkozni. Tényleg nem, próbáltam. Szeretek futni. Nem szeretek focizni, de mostanság hogy a válogatottunk nézhető, szurkolható szinten űzi, nézni nagyon szeretem. Szeretek új dolgokat megismerni, nem szeretem a politikát, úgy ahogy van jobbostól balostól, A-Z-ig. Nem szeretem ha meg akarnak téríteni. Szeretek vitázni értelmes emberekkel értelmes dolgokról. Nem szeretem ha a vita szóról valakinek a kiabálás jut eszébe. Szeretem a két lapockám között lévő apró tetoválást, többet nem szeretnék. Nem szeretem ha valaki dohányzik, drogozik, rendszeresen iszik. Szeretem a jó édes, félédes fehérbort, és a jó édes pezsgőt. Tokaji Aszút és a BB Arany Cuvéet szeretem a legjobban. Szeretek elismerést kapni, szeretek elismerést adni. Maximalista vagyok, főleg a szexben. Nem hajszolom az élvezeteket,
mindinkább adni szeretem. Szeretem a természetet, nagy állatbarát vagyok. Nem szeretem a vadászatot. Mit lehet ide írni? Tudom, el kéne adnom magam. Jó, de nem szeretném ha ide írt
szöveg lenne a kizárólagos döntési alap. Szerintem ha egy ember itt röviden jellemezni tudja magát úgy, hogy az lefedi teljes valóját: már régen rossz.
Valahogy dióhéjban: változó, van amikor szeretek otthon lenni, de lásd fentebb, unatkozni nem tudok. Van, amikor mennék, mindegy hova csak menni menni menni. De ... na jó, nem írok többet... ha szeretnél, megismersz, és viszont."