Muszáj egy kicsit írnom az én egyetlen Hegylakómról!
Nem is tudom, hol kezdjem, annyi minden kavarog a fejemben: érzések, emlékek, képek, szavak-mondatok….
Kezdem ott, hogy nagyon boldog vagyok, hogy egymásra találtunk! Ő az én másik felem! Tudtam, mikor legelőször találkoztunk. Érdekes, hogy én mindig is tudtam, hogy egyszer meg fogom találni a másik felemet, és ezt hangoztattam is mindenkinek. Nem kaptam erre más választ soha, csak azt, amit most is mindenki gondol: PERSZE! (a hangsúlyt mindenki ismeri). Volt aki, már abban kételkedett, hogy létezik ilyen, én pedig biztos voltam benne, hogy nem csak létezik, de a párom is lesz. Most elérkeztünk ide, a jelenig: a PÁROM :)
Megtestesít mindent, amit szerettem volna: igazi férfi, okos, szórakoztató, sportkedvelő (nem a focira gondolok, sőt)… még sorolhatnám, a jelzőket de minek. A lényeg, hogy minden valóra válik, amit valaha megálmodtam. Próbálom leírni, hogy milyen is ő, de nem tudom. Úgy érzem, mintha csak kerülgetném a forró kását, ezért talán egyszerűbb, ha csak nyersen hozom a példákat és a gondolataimat hozzá (ez persze azt vonja maga után, hogy nem lesz teljesen egybefüggő :-D).
- kaja: annyira jó, hogy bármit főzök, minden ízlik neki, és amit én nem szeretek azt alapból ő sem :D Minden étkezésnél megjegyzi, hogy hú ez milyen jó és mennyire finomat fogunk most enni :D Ez olyan kis apróság, amitől nagyon boldog tudok lenni.
- Szeret sétálni!!! Hát ez az, amitől teljesen elolvadok :). Nem kell azon nyávognom, hogy kicsit sétáljunk, vagy menjünk el vhová, mert ugyanolyan kis menő-manó, mint én. Élvezi a sétát, a kirándulást, a túrát.
Egyik legkedvesebb emlékem, mikor egyik este elmentünk sétálni a városba és vagy 2-3 órán keresztül sétáltunk. Bejártunk egy csomó mindent és nagyon élveztük.
- mozi, színház, kiállítás – hát ezt nem kell nagyon taglalnom, mindenki el tudja képzelni, hogy mire gondolok!
- Segít, egyenlő félként kezel! Ez nagyon fontos megint csak: pl. mikor volt a vizsgám és azon szenvedtem előtte már egy hónapja, hogy tanuljak, összegyűjtsem az anyagot stb.stb. akkor nem azon nyávogott nekem, hogy nem főztem, vagy hogy már megint otthon kell ülni, hanem, csinált nekem kaját, behozta. Ott volt velem, mikor kiakadtam és bőgtem, hogy nem fog menni. Átölelt, megnyugtatott, és biztatott. Megbeszéltük, hogy néha menjük el vmerre, akár csak egy rövid kis sétára, vagy tollasozni, hogy kicsit kizökkenjek a tanulásból. Ezek mind apró, kis semmi dolgok, mégis a legtöbb férfi erre nem képes! Ezért vagyok boldog, hogy az én Hegylakóm, nem a férfiak nagy többségéhez tartozik. :)
- Okos, így szinte mindig tud válaszolni a kis bugyuta kérdéseimre! Hát meglepő, de ezek olyan kis bugyuta kérdések, amikre eddig mindig azt a választ kaptam, hogy nem tudom, vagy mit tudom én. :P Hegylakóm, ha nem tudja, nagyon kis lelkesen utána néz, mert ő is tudásra szomjas és mindent megoszt velem. Olyan kis érdekes fordulat volt az életemben, hogy meglepődve eszméltem rá a sokadik kérdésem után, hogy nem a megszokott választ kapom. :)
- Szeret olvasni! Ettől is odavagyok! Én imádok olvasni! Van is egy könyv, amit elkezdtünk olvasni, és néha én olvasok belőle, néha ő. Igaz, még csak a néha énnél tartunk, de nem baj, mert tudom, hogy el fogjuk olvasni :) Eddig is mikor én olvastam, mindent megbeszéltünk, kinek mi a véleménye róla, hogy látja, miért így, miért úgy. A másik, ami nagyon tetszik, hogy olvas nekem mesét! Imádom a meséket! Ez szerintem valami olyasmi lehet, hogy az embernek valahol meg kell őriznie gyermeki énjét, nem szabad elfelejteni játszani stb. (amivel –tudom- a legtöbben nem értenek egyet, mert szerintük ez dedós dolog…na ebbe most nem megyek bele.).
-
- Szeretem, hogy olyan, amilyen és nem akarom megváltoztatni! :)
Hát lényegében sok mindent elmondtam, de ez még így csak egy apró töredék mindabból amilyen ő valójában és amiért én annyira szeretem az én Egyetlen Hegylakómat! :)
Völgylakó
