Kedvencünk

Boldogság

Nagyon boldog vagyok, mert úgy tűnik, hogy végre megoldódnak a gondok köztünk és a család között.

Otthon voltunk a hétvégén és nem éreztem a levegőben a feszültséget, a kerülgetést, hogy én ezt nem akarom, csak megtűröm. Nagyon jó volt, újra úgy otthon lenni, mint kb. fél éve vagy több.

Azt láttam, hogy Anyu kicsit meg van törve, vagy le van törve, nem is tudom. Sajnáltam, de nem tudtam mit csinálni, mint hogy éreztetem vele, hogy szeretem, és attól, hogy van egy Párom, még nem változik meg semmi. Vagyis de, sok minden megváltozott, de attól ő még mindig az Anyám marad és én még mindig nagyon szeretem.

Sajnos, nem beszéltünk a dologról, mert nekem nem volt bátorságom felhozni, ő meg talán nem akarta felhozni. Most nyugtat az a gondolat és érzés, amit a legutolsó látogatás alkalmával kaptunk :)

Remélem, hogy ez már nem változik és minden szép és jó lesz :)