2011. február 8., kedd

Hétfő 7-e

Tegnap terepmunkán voltam a cég egyik ügyfelénél, aki szintén elkezdte használni az általunk -tavaly nyáron - átvett új könyvelőprogramot. A lányok abban rögzítik a számlákat, azonban még nem nagyon megy nekik az új program kezelése, használata és mivel a délelőttök azzal teltek, hogy telefonos segítséget nyújtottam, úgy gondoltam, egyszerűbb lesz, ha személyesen megbeszéljük és megmutogatom mit hogyan is kell. Az egy délelőttből - mert úgy gondoltam, hogy ennyi idő alatt megleszünk - egy nap lett, de a mai nap szerencsére engem és őket igazolta, nem volt hiába való a tegnapi gyorstalpaló :) Nem mai csirkék a lányok, viszont szerintem belefognak tanulni ha nem is gyorsan, de menni fog nekik. Szerintem már most is sokat tudnak, ahhoz képest és elég jól elboldogulnak. Azt hiszem náluk az volt a legnagyobb baj, hogy aki őket betanította, az halottnak a csók volt...szóval ahogy én levettem, nem magyarázott. Az alapokat átadta, viszont mélyebbre már nem mentek és alapokból is csak az egyenes utat nézték meg, ha valami módosítás vagy törlés vagy valami hiányzó tétel jön a képbe, akkor senki nem mondta el nekik mit hogy kell csinálni. Márpedig ha egy cég egy új programmal kezd dolgozni, ezek a kérdések nagyon gyorsan felbukkannak. Tegnap egész nap dolgoztunk a lányokkal. Annyi pihi volt, hogy ettünk, bár mint nap végén kiderült az egyik lány - nem is tudom miért lányozom őket, mind a kettő anyuka, és már 40 fölött vannak :D - szóval az egyik lány :D egész nap nem evett! Én mégis úgy éreztem mikor eljöttem, hogy még nem vagyunk kész, nekik pedig már zsongott a fejük a sok új infótól. Olyan szempontból jó munkát végeztünk, hogy ma már nem jött a múlt hetihez hasonló telefon, csupán egy kérdés, amire kb. egy mondat volt a válasz, néha ráadásul egyszavas :) Jól éreztem magam velük, jó volt az érzés is, hogy tudok nekik segíteni.
Ja, és mindezért kaptam egyikőjüktől egy ajándékkosarat. Teljesen zavarban vagyok ilyenkor, és csak azt tudom mondani, hogy Jézusom, nem kellett volna. És tényleg nem, szívesen segítek személyesen is, akárcsak telefonon. Viszont ezek szerint ez nekik nagyon sokat jelentett, hogy elmentem hozzájuk, miattuk és egész nap velük foglalkoztam. :)

KisTücsök

2011. február 5., szombat

Rejtvényfejtők napja - Élménybeszámoló

Ma voltam a Rejtvényfejtők napja alkalmából rendezett rejtvényfejtő versenyen. El kell mondanom, hogy a Füles szerkesztőségének és a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének köszönhető, hogy létrejött ez az esemény.
Én jól éreztem magam, bár érezhető volt, hogy nem veszem ezt olyan komolyan, mint a rajtam kívül ott lévő több mint 150 ember. Úgy éreztem magam, mint egy iskolás, aki elment egy versenyre és nem készült fel eléggé. Mindenki - idősek javarészt - innivalóval, kajával, tollal, ceruzával, radírral készültek és a verseny kezdete előtt mindenki még tréningezte magát rejtvényfejtéssel. Nem gondoltam, hogy ez ilyen komoly. Úgy mentem oda, hogy fejtünk egy kicsit, aztán kb. ennyi. Ehhez képest nagyon pozitívan csalódtam. Szépen szervezett volt minden, tényleg ott volt a 17 fajta rejtvény, amiből szabadon lehetett választani. 3 óra állt rendelkezésre, amíg mindenki annyi rejtvényt fejthetett amennyit csak tudott. Én sudokuztam, aztán sudoku varációkat választottam, amit már nem volt idő teljesen befejezni, így félig készen lett az beadva. Két órát kellett várni a javításra, addig mindenki ehetett-ihatott, és a megmaradt rejtvények közül szabadon fejthetett tovább, már csak hobby szinten. A beadott rejtvények kijavítása kicsit hosszadalmas volt, sokan el is mentek, mert ment a vonatjuk vagy a buszuk, viszont elég szép számban maradtunk az eredményhirdetésre, oklevelek és serlegek átadására is. Nagyon nagy élmény volt egy ilyenen részt venni. Általános iskolás korom óta nem voltam versenyen, és ez most teljesen olyan volt, mint akkor. Már most tervezem, hogy jövőre is megyek és addigra a sudoko fejtési időmet is lecsökkentem, hátha szerencsém lesz. :) Ja, és jövőre talán már mint Rejtvénylexikon lehetünk kint, néhány tagunkkal együtt! Nagyon nagy lenne!!!!

Egy kis kép a Fülesről, aki az épület előtt csápolt, hogy gyere-gyere, itt van a rejtvényfejtő verseny :) Jaaa, és benne voltam a tévében, a hírekben - igaz csak ott a háttérben látszom, amiről csak én tudom megmondani, hogy igen, az vagyok én :)))) NagyCsücsök valahova lementette a képet....



KCS