Jó nap :)

Nagyon kis jó napom van ma! :)

A délelőttöt szinte átaludtuk, aztán délben sikerült elindulnom a Lehel piacra sonkáért és társaiért. Olyan szép idő van, meleg és nem fúj a szél, ezért sétálni lett volna kedvem, de féltem, hogy túl későn érnék oda, ezért inkább bkv-ra szálltam. Meglepetésemre a csarnok tele volt, még senki nem készülődött zárni. Akkora kavalkád volt mintha reggel lenne. Nagyon jó volt ott bolyongani, nézelődni és vásárolni. Vettem almát, narancsot, karfiolt, gombát, tormát, sonkát, kenyeret. Reméljük ennyi elég lesz :) A tojás az ami még kimaradt, de azt a jól bevált zöldségesünknél vettem. Voltam barkavadászaton is, még azt is kaptam. Vettem két kis lila petúniát, mert olyan finom az illatuk, hogy az kell. Előkerestem a tojásdíszeimet és feldíszítettem a barkát. Kellett néhány kis tojás-csibét gyártani, az is gyorsan megvolt, aranyosak is lettek. Csináltam egy nyulat is, bár az inkább manónak tűnik a zöld szín miatt :)) Mindezek után megebédeltünk, és néztünk egy House-t :) Annyira jó ez a nap! :) Olyan boldog vagyok! Már rég vártam erre az érzésre. Olyan mint .....nem tudok hasonlatot. Lényeg, hogy ez most olyan, amilyenre vártam. :)))) (nincs ego, nincs idegeskedés, nincs aggódás, nincs fejfájás, nincs sürgős dolog, nincs kötelező teendő - lehet, hogy ez a stresszmentesség? :)

Ez a nap az apró örömök napja :) Ilyen például, hogy egész nap nyitva van az ablak és nem fázom; a reggeli kavalkád a piacon; a napsütéses meleg idő; tojásdíszkészítés; barka és virágvásárlás; finom ebéd; Nővérkém hívása;

KCs

Ma 10-e, vasárnap

Anyuéknál vagyok. Tegnap jöttem, mert Papi 80 éves lett! Boldog szülinapot még egyszer! Szép kor, amit megélt és még megy, beszél, tudatánál van. Természetesen már nem olyan gyors az agya, mint hajdanán, de kit zavar. Örülünk, hogy velünk van :) Megvolt a családi összejövetel, még én is itt voltam. Volt bográcsban főzés, sütik, evés, ivás, kis bajuszösszeakasztgatás (ez megszokott) aztán beszélgetés, storyzás, nevetések, volt a végén egy kis játék is (ami szintén megszokott, most Paroxy volt). Aztán Adriékhoz mentünk nővéremmel, jól elvoltunk ott is. Én még maradtam, jó sokáig, olyan 10 körül jöhettem el. Jó volt velük beszélgetni, röhögni. Előkerült a finom késő szüretelésű Tokaji bor is, ami finom volt a vacsi mellé.

Most itt ülök egyedül és azon töprengem, hogy kimenjek-e a szőlőbe Apu falusi biciklijén....nem a szívem vágya az. Titokban örültem, hogy kimehetek a saját tizenx éves MNB-omon, de mint ma reggel kiderült számomra, nem lehet, mert kilukadt a kereke! :P Hát ez jó. Nem is értem, Apu állandóan szarozta, és már eléggé tönkre is lett téve, de azért még mindig gurult, hozzáteszem: nagyon jól! És elvileg mindenkinek van cangája, ez egy szar, senki nem használja, akkor hogy lukadhatott ki? Hát mindegy. Most itt vívódom, hogy felüljek-e arra másik bicajra, mert már úgy szeretnék tekerni, de nem azon.

Voltam boltban is. Hát ezen is jót mosolyogtam. Eljövök ide, és itt is reggel az az első, hogy boltba megyek - csak mert nem kellett volna, de én bolti tejet akartam inni. Hát ez van, városi lány lettem. Nem csak ebben vettem észre már és egyébként nem bánom. Még tudom, hogy falusi lányként miként reagáltam volna egy ilyen húzásra: Na, hát miért nem jó neki ez a tej? Hiszen ez sokkal finomabb. Most már úgy gondolom, hogy a tej az tej, mindegy, hogy bolti vagy nem bolti. Viszont nem vagyok híve a fagyasztott tej fogyasztásának, ezért döntöttem a bolti mellett. De mit is akartam ezzel....jaaa megvan, szóval voltam boltban, nem céltalanul, hanem tej és tusfürdő vásárlás volt az indíttatás. A tejet már tudjuk miért. De a tusfürdő? :D Szóval van egy fajta amit nagyon szeretek - eddig egyszer használtam olyat - és nagyon jó volt. Ettől végre nem szárad ki a bőröm, ami azért valljuk be, nem mindegy. Szóval elfogyott és eddig nem találtam ezt az illatút, csak másikat, nekem meg másik nem kell. Vagyis dehogynem, fürdeni kell! A szükség rávitt vettem egy másikat, ami végülis szintén jó, olyan szempontból, hogy nem szárítja a bőrömet, de az illata, nem olyan finom. Nem tettem le a vágyott tusfürdő beszerzéséről, így ma reggel azt kerestem. Az első boltban nem volt, sőt tej is csak zacskós és nem volt túl bizalomgerjesztő, így továbbálltam. Bementem a régi, jól bevált, megszokott boltba. Kis luk, de általában jó dolgok vannak bent. Ott is csak zacskós tej volt, de találtam fél litereset, ami nekem bőven elég, így annak örültem, és mit találtam még! A Tusfürdőt! :)) Rögtön kettőt is vettem volna, de az észszerűség azt kívánta, hogy ne. Így maradtam az egynél. Már megreggeliztem. Az idő szép napos, csak bazira fúj a szél, és ezért kissé hűvös a levegő. Mennék már haza, bár Anyuéknak azt mondtam, hogy lehet, hogy kimegyek a szőlőbe utánuk - amit ők valószínűleg készpénznek vettek, hogy kimegyek. Dehát fúj a szél, és a bicikli.... el kéne mennem keresztanyámékhoz is, bár oda most nincs kedvem menni. Felmerült bennem egy érdekes kérdés, vajon nem értik? Unokaöcsém ballagásán nem leszek itt, már bejelentettem. Unokahúgom ballagására jövök, ezt is bejelentettem. Szerintem nem értik, hogy az egyikre miért nem a másikra miért igen. Pedig pofonegyszerű: a bérmaanyja vagyok. Illik itt lennem.

Arra is gondoltam, hogy nem megyek senkihez, hanem főzök valamit meg takarítok. Biztos örülnének neki, amikor megérkeznek. Lehet, hogy ez lesz, takarítás, most valahogy jól is esne. El se hiszem. Otthon utálok takarítani!
Jaaa, :D ez vicces dolog. Nem tudtam bekapcsolni a tv-t :D Pedig három távirányító is volt! Vagyis helyesbítek, nem tudtam adást csalni a tv képernyőjére. Bekapcsoltam az egyik távirányítóval, de csak a hangyák háborúja jött be. :) Mentségemre szolgáljon, hogy nekünk otthon nincs tv-nk.

Na, most hívott az öcskös, jön haza. Vajon miért?

Húú, fázom. Kéne valamit csinálni, mert ez így nem lesz jó. Innen biztos fölkelek, mert az ujjmozgástól nem lesz melegem.

KCS

Zagyvaság

Hát elindult az oldalam, igaz nem úgy ahogy terveztük, csupán egy blog formájában, de igyekeztem minél több tartalommal megtölteni és kicsit oldalszerűvé varázsolni. Hát nekem tetszik, Fecskémen látom, hogy neki nem százas :))
A Fogalomtárban már van néhány bejegyzés, de olyan fura, hogy nem tudom már, mit kéne még beírni. Mostanra annyira belémivódott a sok szakmai kifejezés, azok jelentései, hogy már nagyon nehezen tudok elvonatkoztatni. Sok mindenre érzem úgy, hogy hát ezt biztos mindenki tudja. Aminek nagyon örülök, hogy a Lépésről lépésre részből is már kettő mondhatni kész, ott még nagyon sok írnivaló lesz, de az biztos, nagy segítség lesz a vállalkozni vágyóknak. Itt is olyan gondom van, hogy vajon mennyire beszéljek dolgokról részletesen, hogy megértse, de hasznos tudás is legyen mögötte. Nehéz.
Végre a könyvelési díjakat is megszültem. Sok variáció volt, mire végre ez így kialakult. Csináltam egy Adónaptárt is, ami remélem sok vállalkozó örömére fog szolgálni :)
Közben volt egy kis idegeskedés is, mert a munkahelyemen csak két közvetlen kolléganőmnek említettem a dolgot, hogy mik vannak készülőben. Egyik nap pedig a másik messzi kolléganő telefonált és nem is tőlem, hanem egy másik kolleginától kérdezte, hogy tényleg ez így van? Mert ő meg rátalált az oldalra. Hát akkor kicsit bestresszeltem, hogy ha ez a lány ilyen pletykás, akkor már a főnökséget is értesítette, hogy képzeld..... No, két napig gondolkodtam rajta, hogy szólni kéne, mert lényegében őket is be akarom vonni az üzletbe, de aztán úgy döntöttem, hogy nem. Végülis semmi rosszat nem tettem, miért is kéne nekem erről beszámolnom. Amikor pedig itt lesz az ideje a közös üzletnek, akkor majd beszélek velük. Azért attól napokig nem tértem magamhoz, hogy mikor én beszéltem telefonon ezzel a messzi kolleginával nekem egy büdös szót nem szólt, nem érdeklődött a dologról - pedig "tudom", hogy a másik kollégámat biztos faggatja. Olyan nem szép dolog ez! Nem is értem, hogy az emberek miért ilyenek. No mindegy, mindenkire nem lehetek hatással....:D nem mintha az segítene :D

Kicsit szét vagyok zuhanva mostanában, pedig igyekszem mindenre és mindenkire odafigyelni. Múlt hónapban kétszer is voltam szüleimnél látogatóban, egyszer még a csajokkal is össze tudtuk hozni a talit. Azt hiszem az a legnagyobb bajom, hogy nem találkozom velük eleget. Teljesen belefeledkezem a munkába...Már nem tetszik ez az élet. Régen nem értettem, miért olyan nagy gond, ha valaki karrierista. Sikeres, gazdag, szép, talpraesett és megoldja az életét, jól érzi magát. Valami ilyesmit képzeltem róluk. De most úgy érzem, hogy én is karrierista lettem, és nem tetszik. Lehet, hogy hülye vagyok, és nem is vagyok karrierista :) de akkor sem jó így, ahogy most van. Semmire nincs időm, úgy érzem, amikor meg van egy kis időm, csak ülök tanácstalanul, hogy most akkor mit is csináljak? Persze nem órákat, meg félórákat, kb. 10 másodperc és már meg is van, hogy akkor ennek kéne nekiállni. Sok mindent halogatok, és félretolom, így elég sok tennivaló felhalmozódott. Ez sem tetszik és nem is értem magam, miért csinálok ilyet. Jó lenne, ha végre felébrednék az álomvilágomból :) Azt hiszem az segítene. Teljes paradoxon, de néha azt gondolom, azért vagyok ilyen, mert túl sok időm van elmélkedni ilyeneken és már jódolgomban nem tudom, hogy mihez kezdjek :) Elég gáz :)

KCS