Nos, ma hazaértem, bekapcsoltam a tv-t, és az első velem szembejövő reklámon el is gondolkoztam. És újra végigfutott rajtam az ismerős érzés: szenny egy világban élünk. Ahol csak azért megissza valaki a forralatlan kecsketejet a jövőben is, mert eddig még soha nem volt baja tőle. Tulajdonképp azoknak sem volt addig bajuk tőle, amíg nem ittak fertőzöttet. No comment, ennél butább, hülyébb hozzáállást egy ember nem is tanúsíthatna. A másik véglet pedig: a túlreagálás. Nézzük meg a lánclevelek többségét is. Most épp az a sláger, hogy gyerekeket lopkodnak hipermarketekből. És az emberek előszeretettel küldik tovább az ilyen, és hasonló hülyeségeket. Ha ehelyett mindenki adna nekem 1 Ft-ot, már jól járnék én is, ők is mert szidás helyett köszönetet kapnának, és mások is mert nem menne tovább minden ilyen hülyeség. No de kanyarodjunk vissza. Az emberek józan ítélőképességéhez.
Búgó kedves, ámde határozott férfihang elegendő ahhoz, hogy mindenki bevegye: ez a legjobb mosogatószer, a fogkrém minerál-szérummal táplálja a fogakat, a hajerősítő pedig láthatóan 33,2343%-al erősíti a hajszálakat. Álljon már meg a menet, hát hülyék volnánk?
Nos igen. Hülyék vagyunk. De én másképp mint Ti :) Igyekszem a mai napig azon tudatos vásárlók közé tartozni, akik megnézik mit vesznek. Csak azért nem veszek semmit mert tetszik a reklámja. Csak azért nem hallgatok egy zenét, mert az most „divat”. Csak azért nem leszek semmilyen irányzat elvakult híve (pl. emo – a kedvencem :)) mert most ez a divat. Mindenki akkora egyéniségnek vallja magát, holott a legnagyobb tömegekbe tartozik bele, akik ugyanazt csinálják, ugyanúgy gondolják, ugyanarra vonaglanak diszkóban.
Hogy is van ez? Ha bárki is felháborodik most azon amit írtam, akkor nagylevegő, nyelés egyszer kétszer, és gondolkozik: mindig az igazság fáj a legjobban. Ha anyázni szeretnél, akkor tegyél le róla, nagyjából egy jót mosolyognék rajta. Ésszerű eszmecserébe, vitába változatlanul szívesen bocsátkozom, ha van elég affinitásod, simán kideríted pl. az MSN címem is.
- Hegylakó -
2007. augusztus 30., csütörtök
2007. augusztus 29., szerda
Egy érdekes gondolatsor
"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között, és megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel, és a társaság a biztonsággal. Kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó. És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével. És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Műveled saját kertedet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked. És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz, hogy valóban erős vagy, és valóban Értékes."
2007. augusztus 20., hétfő
A mozdulatlan utazás
Önmagad beutazása: a mindenség beutazása. A térbeli világ úgy viszonylik a mindenséghez, mint egy ruhazseb az élő-testhez.
Éjjel, a csillagos ég alatt felfohászkodsz: Míly nagy a világ! De ládd: egyetlen gondolatod a legtávolabbi égitesten is túl-fut pillanatok alatt.
Egy gondolattól a másikig végtelenül hosszabb az út, mint csillagtól csillagig.
Az ember a teret végtelennek érzi, de valójában úgy szorong a térben, mint egy börtönkamrában, melynek sem hossza, sem szélessége nincs egy teljes lépés. Aki lényében a végtelen áramokig hatol, a kamra falán kis rést ütött; aki személyiségét feloldotta, a kamra falán akkora rést ütött, melyen már kifér.
/ Weöres Sándor - A teljesség felé /
Éjjel, a csillagos ég alatt felfohászkodsz: Míly nagy a világ! De ládd: egyetlen gondolatod a legtávolabbi égitesten is túl-fut pillanatok alatt.
Egy gondolattól a másikig végtelenül hosszabb az út, mint csillagtól csillagig.
Az ember a teret végtelennek érzi, de valójában úgy szorong a térben, mint egy börtönkamrában, melynek sem hossza, sem szélessége nincs egy teljes lépés. Aki lényében a végtelen áramokig hatol, a kamra falán kis rést ütött; aki személyiségét feloldotta, a kamra falán akkora rést ütött, melyen már kifér.
/ Weöres Sándor - A teljesség felé /
2007. augusztus 14., kedd
Busidó (szamurájok becsületkódexe)
A Busidó hét erénye: hit, igazságosság, könyörületesség, lelkierő, megfontoltság, mértékletesség, remény.
"A Busidó esszenciája
Egy szamurájnak mindenekelőtt azt a tényt kell észben tartania –- éjjel s nappal, Újév reggelétől, amikor felemeli evőpálcikáját, hogy elfogyassza reggelijét, egészen az év utolsó éjszakájáig, amikor elkészíti éves elszámolását -–, hogy meg kell halnia. Ez a legfőbb feladata. Hogyha ezt mindig észben tartja, akkor képes lesz a hűség és a gyermeki kötelesség útja szerint élni, számtalan veszélyt és csapást el fog kerülni, távol tudja tartani magát a betegségektől és a balsorstól, sőt mit több: hosszan élvezheti az életet. Nagyszerű személyiséggé fog válni, aki sok csodálatraméltó tulajdonsággal rendelkezik.
Mivel az emberi lét átmeneti, mint az esti köd vagy a reggeli dér, a harcos élete pedig különösen bizonytalan, és ha úgy gondolja, hogy meg tudja vigasztalni magát azzal a gondolattal, hogy örökké szolgálhatja az urát vagy végtelenül elkötelezett lehet rokonai iránt, akkor épp ellenkezőleg, az is megtörténhet, hogy valami miatt elhanyagolja ura iránti kötelességeit és elfelejti, hogy mivel is tartozik családjának. De ha egyszerűen csak elhatározza, hogy a mának fog élni és nem gondol a holnapra, akkor ha a családja vagy az ura előtt áll, hogy parancsokat kapjon tőle és úgy gondolkozik majd, hogy ez az utolsó találkozásuk, vagy amikor a szülei szemébe néz, és úgy érzi, hogy soha többé nem látja már őket, akkor tudja majd kötelességeit tökéletesen ellátni és igazán őszintén tisztelni őket, miközben gondolatai összhangban lesznek a hűség és gyermeki kötelesség útjával.
Ha azonban nem tartja észben a halál gondolatát, akkor nemtörődöm lesz és hajlamos a tapintatlanságra, olyan dolgokat fog mondani, amellyel megsért másokat, és amelyből viták következnek; és ha nem szólnak rá, akkor lehet, hogy a vita elcsitul, de ha rendreutasítják, akkor veszekedésbe is torkollhat a dolog. Vagy ha vigalmi negyedekben kószál és kellő fenntartás nélkül nézelődik zsúfolt helyeken, akkor valami féleszű őrülttel kerülhet vitába, és még mielőtt feleszmélne, máris összetűzéssé fajulhat az eset, ahol akár meg is ölhetik, ami az ura hírnevének sem tenne jót, valamint szülei és rokonai is szégyenben maradnának.
Mindez a balszerencse pedig abból ered, hogy elfelejtette: mindig észben kell tartania a halált. Azonban ha eszerint cselekszik, és mindig észben tartja a halált, akár ha ő maga beszél, vagy mások kérdésére ad választ, akkor szamurájhoz illően gondosan megfontol minden kiejtett szót és sohasem kezdeményez hasztalan vitákat. És arra sem fog alkalmat adni, hogy bárki is belekössön olyan helyeken, ahol hirtelen kínos helyzetbe csöppenhetne, így aztán elkerüli a bűnt és a balsorsot. Továbbá, ha az ember elfeledkezik a halálról, akkor hajlamos lesz arra, hogy mértéktelenül egyen, sokat igyon és kicsapongó legyen a nőkkel, így váratlanul igen korán meghalhat valamilyen vese- vagy lépbetegségben, de még ha hosszú ideig él is, betegsége miatt már akkor sem válhat senkinek a hasznára. Azok azonban, akik a halált mindig a szemük előtt tartják, ifjú korukban erősek és egészségesek, ügyelnek az egészségükre, csak mértékletesen esznek és isznak, kerülik a kicsapongásokat, minden téren tartózkodóak és mérsékeltek, így nem betegszenek meg, életük pedig hosszú és egészséges lesz."
"A Busidó esszenciája
Egy szamurájnak mindenekelőtt azt a tényt kell észben tartania –- éjjel s nappal, Újév reggelétől, amikor felemeli evőpálcikáját, hogy elfogyassza reggelijét, egészen az év utolsó éjszakájáig, amikor elkészíti éves elszámolását -–, hogy meg kell halnia. Ez a legfőbb feladata. Hogyha ezt mindig észben tartja, akkor képes lesz a hűség és a gyermeki kötelesség útja szerint élni, számtalan veszélyt és csapást el fog kerülni, távol tudja tartani magát a betegségektől és a balsorstól, sőt mit több: hosszan élvezheti az életet. Nagyszerű személyiséggé fog válni, aki sok csodálatraméltó tulajdonsággal rendelkezik.
Mivel az emberi lét átmeneti, mint az esti köd vagy a reggeli dér, a harcos élete pedig különösen bizonytalan, és ha úgy gondolja, hogy meg tudja vigasztalni magát azzal a gondolattal, hogy örökké szolgálhatja az urát vagy végtelenül elkötelezett lehet rokonai iránt, akkor épp ellenkezőleg, az is megtörténhet, hogy valami miatt elhanyagolja ura iránti kötelességeit és elfelejti, hogy mivel is tartozik családjának. De ha egyszerűen csak elhatározza, hogy a mának fog élni és nem gondol a holnapra, akkor ha a családja vagy az ura előtt áll, hogy parancsokat kapjon tőle és úgy gondolkozik majd, hogy ez az utolsó találkozásuk, vagy amikor a szülei szemébe néz, és úgy érzi, hogy soha többé nem látja már őket, akkor tudja majd kötelességeit tökéletesen ellátni és igazán őszintén tisztelni őket, miközben gondolatai összhangban lesznek a hűség és gyermeki kötelesség útjával.
Ha azonban nem tartja észben a halál gondolatát, akkor nemtörődöm lesz és hajlamos a tapintatlanságra, olyan dolgokat fog mondani, amellyel megsért másokat, és amelyből viták következnek; és ha nem szólnak rá, akkor lehet, hogy a vita elcsitul, de ha rendreutasítják, akkor veszekedésbe is torkollhat a dolog. Vagy ha vigalmi negyedekben kószál és kellő fenntartás nélkül nézelődik zsúfolt helyeken, akkor valami féleszű őrülttel kerülhet vitába, és még mielőtt feleszmélne, máris összetűzéssé fajulhat az eset, ahol akár meg is ölhetik, ami az ura hírnevének sem tenne jót, valamint szülei és rokonai is szégyenben maradnának.
Mindez a balszerencse pedig abból ered, hogy elfelejtette: mindig észben kell tartania a halált. Azonban ha eszerint cselekszik, és mindig észben tartja a halált, akár ha ő maga beszél, vagy mások kérdésére ad választ, akkor szamurájhoz illően gondosan megfontol minden kiejtett szót és sohasem kezdeményez hasztalan vitákat. És arra sem fog alkalmat adni, hogy bárki is belekössön olyan helyeken, ahol hirtelen kínos helyzetbe csöppenhetne, így aztán elkerüli a bűnt és a balsorsot. Továbbá, ha az ember elfeledkezik a halálról, akkor hajlamos lesz arra, hogy mértéktelenül egyen, sokat igyon és kicsapongó legyen a nőkkel, így váratlanul igen korán meghalhat valamilyen vese- vagy lépbetegségben, de még ha hosszú ideig él is, betegsége miatt már akkor sem válhat senkinek a hasznára. Azok azonban, akik a halált mindig a szemük előtt tartják, ifjú korukban erősek és egészségesek, ügyelnek az egészségükre, csak mértékletesen esznek és isznak, kerülik a kicsapongásokat, minden téren tartózkodóak és mérsékeltek, így nem betegszenek meg, életük pedig hosszú és egészséges lesz."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)