Mi történt...

az emberekkel? Annyira undok mindenki és önző - tisztelet a kivételnek. Én sem vagyok patyolat a bazi nagy egommal, de nem hiszem el, mikor megyek a járdán, a falhoz közel és anyuka jön velem szemben a kisgyerekével, nem mennek kicsit arrébb, hogy mindenki elférjen, neeem, kenődjek fel a falra, hogy nekik ne menjek. Persze azért azt nem. Ha én is olyan lennék mint ők, akkor simán letérdeltem volna a kissrácot, így viszont a levegőben állt meg a lábam. Kíváncsi voltam, meddig képes elmenni egy anya. Hihetetlen, hogy anyuka egoja vagy bazi nagy öntudata akkora, hogy elnyomja magában a gyereke iránti féltést, odafigyelést. Azt hiszem, nem kell csodálkozni, hogy miért olyanok az emberek ma amilyenek.

KCS